2012. szeptember 11., kedd

Szösszenet

Még régen történt, de én szeretem :)
Ügyféllel levelezgetek. Kér valamit, amit én a helyhiány miatt visszautasítok.
Erre a válasza:
"De engedd meg hadd jegyezzem meg. Felettébb tetszik udvarias köntösbe öltöztetett iróniád. Kevesen rendelkeznek azzal az érzékkel, hogy ezt így burkolják. Mármint kritikájukat."
 
 

Budaörsi halpiac

Szeretem a halat, a rákot, a polipot, a kagylót, a tintahalat szóval körül belül mindent ami a tengerben megtalálható. Jó, ez azért így nem igaz, mert mondjuk még bálnahúst nem próbáltam... Lehet, hogy nem is fogom.
Budaörsön van az a bizonyos halpiac. Már nagyon régóta szerettem volna megnézni. Igaz, hogy többször is ettem már onnan vásárolt halakat és rákokat, de személyesen valahogy soha nem sikerült eljutnom. A legutóbbi exet, aki akkor még nem volt az, 2 hetente nyüstöltem, hogy nézzük meg már... Mivel dolgozó emberek vagyunk csak a szombati nap jöhetett szóba, amikor is Ő mindig rohant anyukához (nem is értem, hogy miért lett vége...), tehát esélytelen volt a dolog.
Persze mehettem volna egyedül, vagy valaki mással, de akkor még valahogy olyan romantikusnak tűnt, hogy ketten nézzünk ki, veszünk valamit aztán a romantika jegyében közösen megsütjük/ megfőzzük.
Nah, persze! Így visszanézve hülye voltam és akkor még finom és nőies vagyok saját magam jellemzésében! :)  
Aztán egy nagyon régi ex felbukkant újra az életemben. Valahogy ezek néha úgy gondolják, hogy csak úgy megjelennek az életemben és egy hosszú időre maradnának is, de hogy minek? Mindegy, arra jó volt, hogy mivel nagyon a kedvemben akart járni, hát elvitt ODA!!! Igaz, hogy nem a kedvence, sőt... Láthatóan nem is nagyon tudott magával mit kezdeni, de mindegy is, jól kihasználtam az alkalmat meg Őt is! :)
És igen, szerelmes lettem a helybe! Imádtam!
Van úgye kint a büfé része, ami hangulatos lenne, ha nem a hangárok közepén helyezkedne el, de az ember lánya ne vesszen el a részletekben.
Egész jó volt aznap a menü, mondjuk kicsit több hal volt, mint tengeri herkentyű, ami picit fájt, de azért nem annyira, hogy panaszkönyvért nyúljak.
De a kiszolgálás és az elkészített étel első rendű volt, talán kicsit túlárazva, legalábbis ahhoz képest, hogy mint mondtam a hangárok között üldögéltünk és nem egy belvásrosi csilivili helyen...
Amíg vártunk, hogy elkészüljön az ételünk ezt ettük:

Igen, igen, igen! Osztriga a lelkem!
 
Aztán kész is lett a finom ropogós sügér és a pici rákfarkok is! Így reggel egy kis pezsgővel mennyei dolog volt ám!
És hát, igen! Maga a bolt. Tele csupa finom, guszta, friss és mélyhűtőtt áruval. Komolyan mondom, jobban élveztem, mintha cipőboltba szabadultam volna be!! :) Annyi rákot egy helyen! Tényleg szerelmes lettem!
Azóta már én is többször voltam ott, egyedül is meg mással is! Holnap megyek legközelebb! :)
 


2012. szeptember 10., hétfő

Tiramisú


Mindenki szereti, aki kóstolta. A volt kollégák visszasírják, az újak még nem kaptak, a barátaim és a családom, meg nem tudja abbahagyni én meg szimplán nem eszem belőle, mert mire elkészül, pont annyit csipegettem, hogy jól is lakom vele egy hosszú időre.
A tökéletes tálat, amiben jól lehet rétegezni még nem találtam meg, várom a szíves javaslatokat!

Hozzávalók:
4 tojássárgája
6-7 evőkanál porcukor
2 dl tejszín
50 dkg mascarpone
50 dkg babapiskóta
4dl kávé
2dl amoretto
holland kakaópor

Elkészítés viszonylag egyszerű:
A tojásfehérjét fehéredésig keverem a cukorral (nekem valahogy soha nem lesz fehér, mindig olyan halovány sárga marad) majd hozzákeverem a tejszínhabot (igen, azt is fel kell verni).
A hideg* (!) kávét elkeverem az amorettoval (vagy más alkohollal).
És jöhet a rétegezés!
Alulra a kávéba áztatott piskóta majd a krém és így tovább amíg el nem fogy. A legfelső réteg krém legyen, amit szórjunk meg kakaóporral!





Ennyi! :)
 
* Én egyszer eljátszottam, hogy nem vártam meg, hogy kihűljön a kávé... Nos, igen... Olyan is lett... :)
 


Párbeszéd

Taxis: A maga táskájának a szagát érzem!
Én: Tessék? (Spiccesen, pánikroham, hogy vajon mi rohadhat benne??!!!)
Taxis: Bőr?
Én: Igen!
Taxis: Akkor annak a szagát érzem!
Én: Aham....

2012. szeptember 5., szerda

Ami mindig jobb kedvre derít

A klip ami mindig jó kedvre derít :) Mindenkinek sok szeretettel :)

Régen jártam erre

Nos, egy kicsit régen jártam erre...
Azóta sok minden történt velem, jó is, rossz is :)
Arra gondoltam hogy egy kicsit más dolgokról is írnék, mint a receptek és ételek de jobb blogcím nem jut eszembe ezért marad ez. Nem mintha olyan sokan olvasnák (még!), szóval egyenlőre csak a magam szórakoztatására, aztán meglássuk!